Főoldalra  
 

 

MOHÁCS

FEKVÉSE

Mohács belvárosa

A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében lévő település, Magyarország egyik leg délibb városa. Kedvező infrastrukturális ellátottsággal bíró, rendkívül jó minőségű mezőgazdasági területekkel övezett város.

A Duna útja Bajánál két ágra szakad. A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. A keskenyebb dél felé folytatja útját. A két ág Horvátországban találkozik ismét. Ahol a szélesebb, az "öreg" Duna elfordul, ott fekszik Mohács. A város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság 90%-a. A bal parti városrész (Újmohács) lakossága közel 1500 fő. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője.

A várost elkerüli az 56-os főút, mely Szekszárdtól a horvát határig tart. Mohácsot Baranya megye székhelyével, Péccsel az 57-es főút köti össze. A várostól a horvát határ 10 km, Budapest 190 km, Pécs pedig 40 km messze van. A Mohácsi kistérség keleti részén, az árvízmentes területeken 15-20 m vastagságú lösztakaró található, a Mohácsi-sziget felszíne iszapos hordalék rétegekből áll. Sajnos jelentős területen fordul elő nitrátosodás. A sziget ártéri síksága ár- és belvíz veszélyes terület.

TÖRTÉNETE

II.Lajos megtalálása

A kutatások szerint Mohács környékén az ember már az őskortól letelepedett. A kutatók kő-, réz-, bronz, és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.

Az i. e. I. századtól az i. sz. IV. századig a terület a Római birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye. A római birodalom bukása után, egy VI. -VII. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú valószínűleg gepidák lakhatta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.

A város nevét a források először 1093-ban említik, mikor Szent László király 1093-ban a pécsi püspöknek adományozta a területet. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. Az 1400-as években már mezővárosként említették, a XV. század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt a várost palánkkal erősítették meg. A település határában lezajló 1526. augusztus 29-i tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.

A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. Ekkor a palánkot újjáépítették, és 1543-tól 1566-ig szandzsákközpont lett, melyet bár 1566-tól elveszítette, 1570-től ismét visszakapott. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata. Mohács 1724-ben, mezővárosi városi rangot kapott. Utóbb visszaminősítették. a reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. A XIX. század második felében megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, melyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, melyet onnan hajókkal vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. A XX. század elején a városban megjelent, majd fokozatosan egyre nagyobb tért hódított a gépipar. Új közintézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1910-ben a város népessége 17 000 fő volt.

1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1920-tól a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A Trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Sok szerb elköltözött a városból, de az 1920-as évek közepén a város létszáma ismét elérte a korábbit. 1929-től megyei város. Ekkortájt kezdte meg működését a gimnázium.

Mohács 1944. november 26-án „szabadult fel”. 1949-ben a város környékére szándékozták felépíteni a Dunai Vasművet, melyet aztán Jugoszlávia közelsége miatt az akkori Dunapentelére, a későbbi Sztálinvárosba, a mai Dunaújvárosba költöztettek. 1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések. Ezután kezdődött a város intenzív iparosítása. Ekkor építették Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyárát is. A szocialista időkben a városban több lakótelepet építettek. Kedvező közúti, vasúti és vízi kapcsolatai az ország egyik jelentős kereskedelmi központjává tették. A város napjainkban is dinamikusan fejlődik.

NEVÉNEK EREDETE

A város nevének eredete ismeretlen. A helynévkutatók között különböző nyelvészeti találgatások születek. Mohács nevét a történelem során többféle írásmódban használták. A városnév a honfoglalás előtt itt élő népek adománya lehet. Az indogermán eredetű ’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.

GAZDASÁG

Mohács környékét kitűnő minőségű talajok borítják, amelyek kiválóak mezőgazdasági termelésre. A szántóföldeken főleg búzát és kukoricát termesztenek. A mohácsi kézműipar alapját a város mezőgazdasági termelése, forgalmi helyzete, virágzó kereskedelme teremtette meg. A céhes ipart korán kiszorította a gyáripar, hamarabb, mint az ország sok más, hasonló méretű városában. A város legnagyobb ipari üzeme, a farostlemezgyár az ártéri erdők faanyagát dolgozza föl, termékei viszont részben a mohácsi bútorgyárban kerülnek felhasználásra. Az üzem 2006-2007 során jelentős modernizáláson esett át és Kronospan MOFA Rt. néven folytatja tevékenységét. A város ipari szerkezetében a könnyűipar van túlsúlyban. A város nagyobb üzemei:

  • farostlemezgyár
  • áruforgalmi és határellenÅ‘rzési kikötÅ‘
  • selyemgyár
  • malom
  • vasöntöde

VALLÁS

A helység lakóinak vallási összetétele 2001-ben:

  • római katolikus: 74,8%
  • görög katolikus: 0,3%
  • református: 6,2%
  • evangélikus: 1,0%
  • más egyházhoz, felekezethez tartozik: 0,7%
  • nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 7,8%
  • ismeretlen, nem válaszolt: 9,0%

KULTÚRA

Múzeumok:

  • Kanizsai Dorottya Múzeum
  • Könyvtárak
  • Mohácsi JenÅ‘ Könyvtár

 

Rendezvények:

  • A mohácsi busójárás
  • Nepumuki Szent János ünnepség
  • Mohácsi sport és városnapok
  • Lovas fesztivál
  • Nemzetközi Néptáncfesztivál
  • Mohácsi BabfÅ‘zÅ‘verseny
  • Szüreti és Borfesztivál
  • Mohácsi csata ünnepségsorozat
  • Szeptemberfeszt
  • Októberfeszt

LÁTNIVALÓK

  • Mohácsi városháza
  • Fogadalmi templom
  • A három leány szobra
  • Szentháromság tér
  • Mohácsi révátkelÅ‘
  • Mohácsi víztorony
  • Szepessy park
  • HÅ‘sök parkja
  • II. világháborús emlékmű
  • Mohácsi Történelmi Emlékpark

 

Széchenyi tér

A város legszebb és legfontosabb tere a Széchenyi tér. A tér mai formáját 1896 és 1940 között érte el. A hely környékét 2007-ben uniós forrásból felújították. Uralkodó épület a Fogadalmi Emléktemplom. Jobbra tőle a Széchenyi I. Általános Iskola, balra a török stílusú Városháza épülete található. Eme épületek fogják közre a tér két sarkában lévő polgármesteri hivatali B épületet és az Ifjúsági Centrumot.

Városháza

A Széchenyi tér keleti oldalán álló impozáns épületet Árkay Aladár tervezte, az építkezés 1924-től 1926-ig tartott. Az építmény magyaros stílusban keleties elemekkel sarok- és toronykupolás homlokzatával a tér meghatározó épülete. A lépcsőházban Pleidell János festményei láthatók. A festett üvegablakokat Kocsis Imre készítette 1984-ben. Az emeleten a felvezető lépcsőkkel szemben a díszterem található. A díszterem kiképzése, stukkós famennyezete keleties hangulatú. A teremben található Bán István gobelinje, mely a busók dunai átkelését ábrázolja. A mű számos hazai és a Brüsszeli Világkiállításon is díjat nyert. A városháza épületében foglal helyet a belvárosi postahivatal is. Ettől délre található az Önkormányzat B épülete, melyet Möller Károly tervezett és 1928-ban adták át.

Széchenyi István Általános Iskola

A tér nyugati oldalán található épület 1896-1897-ben épült polgári iskolának. Az ottani oktatást elsősorban a város jómódú polgárrétege vette igénybe. Baumgarten Sándor minisztériumi építészmérnök tervezte, kivitelezését a mohácsi vállalkozók végezték.

Fogadalmi templom

A tér legmeghatározóbb épülete a Fogadalmi templom. Alapkövét 1926-ban helyezte el Zichy Gyula kalocsai érsek, a mohácsi csata 400. évfordulójának emlékére. A bizánci stílusú templomot Árkay Bertalan budapesti műépítész tervezte. Az épület alapjába 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából való egy kilogramm emlékföldet helyeztek el. A kupola 30 méter magas és 20 méter a szélessége, az 1227 négyzetméter alapterületű templomban 3600 ember fér el egyszerre. 1940. augusztus 29-én szentelte fel Virág Ferenc pécsi püspök. A templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya.

A három leány szobra

1932-ben a szerb megszállás alóli felszabadulás alkalmából épült a szoborcsoport. Az építmény a város és egyben az ország három meghatározó nemzetiségének barátságát hivatott szimbolizálni. A magyar, a német és a sokác népviseletbe öltözött lányok ennek a barátságnak képviselői. A szoborcsoport a Széchenyi tér keleti oldalán, a városháza előtt áll.

Szentháromság szobor

A Szabadság utca, a Jókai utca és a Szentháromság utca találkozásánál áll Mohács fennállásának 900. évfordulójának alkalmából felállított Szentháromság-szobor, melyet Trischler Ferenc készített bronzból. Ez a szobor egy már nem létező emlékmű újbóli megépítése, hiszen ama Szentháromságszobor körül volt egykoron Mohács 1. körforgalma. Itt áll az egykori Korona Szálló. Az egykori patinás épületet Pilch Andor tervezte. A 90-es években az épületet jelenleg üzletek, éttermek és irodák foglalják el.

Dunapart

Mohácsot komp köti össze a jóval kisebb Mohácsi-szigetben fekvő Újmoháccsal. A komp mohácsi állomása mellett található a Hotel Csele, valamint a nem messze lévő Nepomuki Szent János szobra. A Dunaparton áll a határőrség, a Vám, és Vízirendőrség közös épülete. A belvárosban, ugyancsak a Duna partján áll a ma is működő selyemgyár, mely 1902 és 1905 között épült.

Csatatér Emlékkápolna Fő szócikk: Csatatér Emlékkápolna II. Lajos emlékmű Fő szócikk: II. Lajos-emlékmű (Mohács) Szepessy park és környéke

 Szepessy park

 A Szepessy park a város legnagyobb parkja. A park közepén áll a szocreál stílusú víztorony, melyet 1969-ben építettek. A park mentén található a Kisfaludy Károly Gimnázium és a Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Püspök templom.

A Kisfaludy Károly nevét viselő intézmény régebben a pécsi püspökök nyaralója volt. A gimnázium mai formáját 18. században nyerte el. A főbejárat fölött Berényi Zsigmond püspök hatalmas kőcímer található. 1935 óta folyik oktatás az intézményben. Az udvarban baloldalt található Kisfaludy Károly mellszobra, 1985-ben helyeztek el a gimnáziumban.

Mohács egyik legszebb barokk épületét, a püspök templomot 1743-ban szentelte fel Berényi Zsigmond. A nyugati oldalon lévő torony ékessége a kapuportál. Az egyhajós templom félköríves szentéllyel záródik. A főoltár festményei mérsékelt érzelmeket tükröznek. A főoltárkép a Megváltót ábrázolja Az alkotója ismeretlen, aki kevés barokk elemmel készítette művét. Emellett figyelmet érdemel még az aranyozott díszítésű szószék. A templom körül egy fallal bekerített temető volt régebben.

A hősök parkja

A Mohács központjában fekvő park a belváros szélén fekszik, melyben helyet kapott a két világháború halottainak emlékműve, egy szökőkúttal díszített vízmedence, valamint rengeteg virág és fa. A park mellett van a mohácsi buszpályaudvar és a nemrég felújított Bensheim-tér. A tér Mohács német testvérvárosáról, Bensheimról kapta nevét (Bensheim belvárosában is elneveztek egy teret Mohácsról). A világháborús emlékmű már messziről látható,a négy oszlopon nyugvó kapufejszerűen lezárt építményt eredetileg az I. világháború helyi áldozatainak emlékére állították, azonban 1990-óta felkerült a második világháború mohácsi halottainak neve is.

Mohácsi Történelmi Emlékhely

A csata 1526. augusztus 29-én minden bizonnyal a Kölked, Udvar, Majs és Sátorhely közötti síkságon zajlott. Az elmúlt évtizedekben bizonyították be a csata valódi helyszínét. 1975-ben találtak az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki az emlékhelyet. A héthektáros parkban Vadász György és Zalay Buda alkotásai láthatók. Az emlékhely bejáratát, a díszkaput Pölöskei József ötvösművész készítette. A kapubéllet zárókő nélküli, rácsszerkezetének elemei emberi csontok képzetét kívánja kelteni. A parkban a tömegsírokat amfiteátrum-szerűen emelkedő sétányok veszik körbe. 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll az emlékparkban.

A csata emlékezetére írta Kisfaludy Károly Mohács című versében:

„Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,

...virúlj, gyásztér! a béke malasztos ölében,

 Nemzeti nagylétünk hajdani sírja Mohács!”

(Mohács – részlet)

 

HÍRES SZÜLÖTTEI

  • Pfaff Ferenc (1851–1913) építész
  • Zsigmond László Kossuth-díjas történész, az MTA tagja
  • Mohácsi JenÅ‘ író, műfordító
  • Rozsda Endre, szürrealista festÅ‘művész
  • Láng István professzor, az MTA tagja
  • Dunai Tamás (1949-) színművész
  • VerÅ‘czy Lídia evezÅ‘
  • Bencsik Gábor evezÅ‘
  • Kürthy Lajos atléta

 

vissza

 

 

NAGYPALL

 

FEKVÉSE

Nagypall a Zengő hegytől délre található, a 6-os főút mellett, Pécsváradtól mintegy három kilométerre.

TÖRTÉNETE

Nevét egy 1220-ból származó oklevél említi először Pol alakban, a pécsváradi bencés apátságnak adót fizető falvak között. A Pall név a magyar Pál személynévből alakulhatott ki. A falu a török hódoltság ellenére sem néptelenedett el, lakossága a törökök távozása után magyar volt.

A németek a 18. század második felétől kezdtek betelepedni, az első világháború után a falu lakosságának már több mint fele volt német. A második világháborúig a falu két utcájában külön éltek a magyarok, akik reformátusok, és a németek, akik katolikusok voltak. A kis falunak ezért két temploma van. A németek és a magyarok gyermekei 1852-től két külön iskolába jártak, a katolikus iskolában németül és magyarul folyt a tanítás.

Egy statisztika szerint a második világháború után Nagypallból 43 németet telepítettek ki, ami a lélekszámhoz viszonyítva jelentős veszteség volt.

Amikor az 1960-as években átszervezték a közigazgatást, 1966. június 30-án megszüntették Nagypall külön tanácsát és Pécsváradhoz csatolták. A falu 1993. január 1-jén alakított újra külön önkormányzatot és fejlődése ekkortól felgyorsult.

Katolikus gyülekezete a pécsváradi plébánia filiája. Református gyülekezet a Zengővárkonyi Református Egyházközösség Társgyülekezete. A faluban Régi Mesterségeket Felelevenítő Közhasznú Egyesület működik.

NEVEZETESSÉGEI

  • Falumúzeum, amely a 19. században, illetve a 20. század elején élt Nagypalliaknak állít emléket.
  • Pincegaléria. www.pincegaleria.hu
  • Csuhémúzeum
  • Mosó Régi mosási szokások a forrásnál

 Információ: RÓZSÁNÉ EDIT 06-30-694-27-81

 

vissza

 

 

 

PÉCSVÁRAD

 

FEKVÉSE

A keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas zengő lábánál, a 6-os fő közlekedési út, a Pécs-Bátaszéki vasútvonal mellett fekszik, Pécstől 19 kilométerre. szerves központja egy kisebb tájegységnek, a kelet-Mecseknek.

TÖRTÉNETE

Szent István király alapított itt apátságot, első apátja volt Asztrik, aki a szent koronát hozta. 1212-ben Várad néven említik, a név kis várat jelent. Pécsvárad (pechwarad) formában Károly Róbert király említette először 1316-ban.

1258-ban az egyházi fennhatóság alól kikerülni igyekvő városiak elérték, hogy saját bírójuk és önkormányzatuk legyen. 1333-ban említik először városként, 1439-től mezővárosként. A török hódoltság idején az öt baranyai bírósági székhely egyike volt. A török uralom idején hanyatlásnak indult. Lakosai ebben az időben tértek át a kálvinista vallásra. 1689-ben a pécsváradi apát katolikus németeket kezdett telepíteni a városba.

1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a várost, a királyi kamara irányította, feladata a Budai egyetem fenntartása volt. 1849-ben megalakult a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn.

1909-ben kezdték építeni a Pécs–Bátaszék vasútvonalat. 1912-ben indult meg a személyszállítás.

1993-ban Pécsvárad visszakapta régi városi rangját.

LÁTNIVALÓK:

Pécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. Ezek lábánál húzódik a városka, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel. A települést szőlők és szelídgesztenye-erdő koszorúzza.

A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal.

A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. a Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. a városházát (a szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak.

MÚZEUMOK, RENDEZVÉNYEK

Több állandó kiállítás tekinthető meg a városban. A várban múzeum mutatja be a monostor történetét. Itt található Kígyós Sándor (1943-1984) szobrászművész állandó kiállítása, László Károly bázeli műgyűjtő Bali-szigeti szoborgyűjteménye, valamint a 20. századi grafikákból álló kollekciója.

Platthy György festőművész állandó kiállítása és a Nemes-Nágel emlékszoba, mely nemes endre festőművész és Nemes-Nágel Lajos könyvkiadó életművét mutatja be.

A város népszerű rendezvényeknek is helyt ad.

Augusztus 15-20. között a „Szent István napok” során zenei rendezvényeket, kiállításokat tartanak a várban és orgonakoncerteket a római katolikus templomban. 2000 óta a pécsváradi vár ad otthont az augusztus hónapban működő várszínháznak.

Október 18-án Lukács napján rendezik a „Leányvásár”-t minden páros évben.
Programja: hagyományőrző népi együttesek seregszemléje, menettánc, gálaműsor, népművészeti kirakodóvásár a város központjában.

Minden páratlan évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” elnevezéssel tartanak szórakoztató rendezvényeket, ahol a város német és magyar tánccsoportjai, zenekarai adnak szabadtéri műsort a város központjában. Mindezt népművészeti kirakodóvásár, a helyi borok népszerűsítése és gesztenyeárusítás színesíti.

 

vissza

 

PÉCS

 

 FEKVÉSE

 

Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentős mértékben erdősült terület határán. A fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét.

A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab hegy 592 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 611 m, a Misina 535 m. A településrészek átlagosan 200-250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Szabolcsra, Vasasra és Somogyra is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny, és már részben beépítésekkel is tarkított sávra húzódott vissza. Az erdősült részek általában 300 méterről indulnak. A mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában.

A Mecsekről leérkező vizeket a vasút alatt K-NY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti végül a Dunába.

 

TÖRTÉNETE

Az ókori római és a kora középkori város

A legrégebbi régészeti leletek a térségben 6000 évesek. A vonaldíszes kerámia népe lakta ezt a környéket először, Magaslati településük a Makár-hegy fennsíkján terült el. A rómaiak előtt illírek és kelták laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr.u első század második felében mikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot csak később kapott Hadrianus császár uralkodása idején(117-138). A név a mocsarat jelentő kelta „sop” szó többes számából eredhet.

Sopianae központja ott volt, ahol ma a Postapalota áll. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak. Mikor Pannóniát négy részre osztották, a 3. század végén Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett a Valeria nevű kerület fővárosa.

2008 őszén a volt központtól több, mint egy kilométerre, a Balokányban római leletekre bukkantak, melyek már egyértelműen a római városon kívül helyezkedtek el.

A 4. század első felében itt is elterjedt a kereszténység. Az első keresztény temetők a városban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a székesegyház áll.

A század végére a barbár betörések és a hunok hódításai következtében a rómaiak hatalma gyengült a térségben.Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. Egyházi szempontból a salzburgi püspökséghez tartozott.

A kora középkorban egy salzburgi dokumentum említi először a várost Quinque Basilicae („öt székesegyház”) néven, 871-ben. A név arra utal, hogy a város templomainak építésekor öt ókeresztény kápolna köveit használták fel.

A város a középkorban

A honfoglalás után nem Pécs, hanem a közeli Baranyavár lett az újonnan megalapított Baranya vármegye központja, Pécs azonban fontos egyházi központ, püspöki székhely volt. Latin nyelvű dokumentumok Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget.

Orseolo Péter magyar király építtette a pécsi székesegyházat, mely végül temetkezési helye is lett. 1064-ben Salamon király itt ünnepelte a húsvétot, miután kibékült unokatestvérével, a későbbi I. Géza királlyal. A rákövetkező napon a székesegyház leégett. Ezután épült a ma is létező székesegyház.

A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. A városban több szerzetesrend is megtelepedett, elsőként a bencések 1076-ban. 1181-ben már kórház állt a városban. Az első dominikánus kolostor 1238-ban épült Pécsett.

Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, alkancellárja, Vilmos pécsi püspök tanácsára. Ez volt Magyarország első egyeteme. V. Orbán pápa által kiadott alapító oklevele nagymértékben hasonlít a bécsi egyetemére, kijelenti, hogy az egyetemnek a teológia kivételével minden tudomány oktatásához joga van.

1459-ben Janus Pannonius humanista költő lett Pécs püspöke; ő tovább erősítette a város kulturális jellegét.

Pécs a török uralom idején

A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset, lemészárolták a lakosságot, és felégették a várost.

Az ország véleménye megosztott volt abban a tekintetben, ki legyen a magyar király. Pécs városa Habsburg Ferdinándot támogatta, Baranya vármegye többi része azonban Zápolya (Szapolyai) Jánost. 1527 nyarán Ferdinánd legyőzte Zápolya seregeit, és november 3-án megkoronázták. Ferdinánd megjutalmazta a várost hűségéért, felmentette az adózás alól, és ezzel lehetőséget nyújtott a város újjáépítésére és megerősítésére.

1529-ben a törökök újra elfoglalták Pécset, és Bécs ellen vonultak. A törökök kényszerére a város elfogadta Zápolyát királynak, aki azonban nem sokkal ezután, 1540-ben meghalt. 1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát, és utasították Izabellát, Zápolya özvegyét, hogy adja nekik Pécset, amely stratégiai fontossággal bírt. Pécs lakói az ellenállás mellett döntöttek, sikeresen meg is védték a várost, és hűséget esküdtek Ferdinándnak, aki eleinte segítette a várost, később azonban tanácsadói javaslatára inkább Székesfehérvárra és Esztergomra összpontosított. Pécs lakói tudták, hogy Ferdinánd segítsége nélkül nem tudják tartani a várost, ezért 1543 júniusában önként megnyitották a kapukat az oszmán sereg előtt.

Miután elfoglalták az oszmán hódítók, megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset. A templomokat mecsetté alakították (törökül cami, ejtsd dzsámi – két dzsámi ma is áll, de az egyik már keresztény templom lett), török fürdők, türbék épültek, Korán-iskolákat alapítottak (medresze), a Tettyén szufi kolostort is építettek (tekke). Pecsuj (Pécs) jelentős balkáni kereskedővárossá alakult, aminek szépségét a híres török utazó, Evlija Cselebi Isztambulhoz hasonlítja. Kiemeli a tiszta vizű patakok jelenlétét és fontosságát a városban. Mint gazdag oszmán kereskedőváros, Pécs száz éven át a béke szigete volt a körülötte forrongó háborús zűrzavarban.

1664-ben Zrínyi Miklós seregei Pécshez értek. Zrínyi tudta, hogy ha be is veszi a várost, nem tudja tartani, olyan mélyen volt bent oszmán területen. A Mecsekről mozsárágyúkkal lövette szét, majd kifosztotta és felégette; a várát viszont nem sikerült bevennie. A középkori Pécs ezzel el is pusztult. (lásd: bővebben Pécs ostromáról)

Buda felszabadítása után (1686) a keresztény sereg Pécs felszabadítására indult. Az elővéd be is tört a városba, és kifosztotta. A törökök látták, hogy nem fogják tudni tartani a várost, ezért felégették, és behúzódtak a várba. Badeni Lajos serege október 14-én elfoglalta a várost és lerombolta a várba vezető vízvezetéket. A várban rekedt törököknek így nem volt más választásuk, október 22-én feladták a várat is. A városban haditörvényszék uralkodott, Karl von Thüngen parancsnok irányítása alatt. A bécsi udvar először el akarta pusztítani a várost, de később úgy döntött, megtartja, hogy ellensúlyozza a még mindig török kézen lévő Szigetvár befolyását.

Pécs az újkorban

A 18. szádban fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak, a török-balkáni hagyományoknak köszönhetően folytatódott a bőrfeldolgozás, új városháza épült, megindult a kereskedelem és a német telepeseknek köszönhetően virágzott a szőlőtermesztés. A város szeretett volna megszabadulni hűbérurától, a pécsi püspöktől és szabad királyi várossá válni. Klimó György püspök ebbe bele is egyezett volna, azonban Róma megtiltotta neki. Klimó püspök rendkívül felvilágosult ember volt, az első nyomdát is ő alapította 1772-ben. Mária Terézia úgy tett eleget a pécsiek kérésének, hogy 1777-ben, mikor a püspök meghalt, szabad királyi város rangra emelte Pécset, még mielőtt az új püspököt kinevezték volna.(Pécs szabad királyi város 1780. január 21-től.) Klimó nevéhez köthető 1774-ben az ország első nyilvános könyvtárának létrehozása, melyhez mintegy 3000 könyvet a püspöki könyvtárból adott át.

Az 1787-ben II. József által elrendelt első népszámlálás szerint a városban 1474 ház állt, melyekben 1834 család lakott. Összesen 8853 lakosa volt a városnak, ebből 133 pap és 117 nemes.

1785-ben a Győri Akadémia Pécsre költözött, és az idők folyamán jogi akadémiává alakult. 1839-ben felépült a város első kőszínháza.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva. 1849 januárjában Habsburg-csapatok foglalták el.

1848-ra 1739 ipari munkás élt Pécsett, a manufaktúrák némelyike országszerte ismert volt. A vasgyár és a papírgyár a kor legmodernebbjei közé tartozott, cukorgyár, bőrgyár, dohánygyár és sörgyár is épült. Ekkor jött létre a híres Zsolnay-porcelángyár is. Jelentős volt a szénbányászat. A városnak már 14616 lakója volt.

A kiegyezés (1867) után Pécs gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb városa. 1867-től vasút kötötte össze Barccsal, 1882 óta Budapesttel is. A barcsi, mohácsi és budapesti vasútvonalak új lendületet adtak a város fejlődésének.

Az I. világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A háború után az elcsatolt Pozsonyból az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözött, ami máig tartó lendületet adott a város szellemi fejlődésének.

A II. világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre, délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott. A várost csupán egy kisebb bombatámadás érte a vasútállomás környékén.

 

A háború után addig soha nem látott mértéket öltött Pécs fejlődése. A város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Hatalmas méreteket öltött a bányaipar fejlesztése, az országban egyedül Pécsen bányásztak a vas- és acélgyártás számára nélkülözhetetlen kokszolható feketeszenet. Ezen túl a 60-as évek elején megkezdték az uránérc kitermelését, a 80-as évekre 5 bányaüzemben. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. Az 1980-as években már 180000 lakója volt.

 A rendszerváltás utáni idÅ‘k Pécset érzékenyen érintették, az ipari üzemeket a gazdaságtalanságra hivatkozva szinte kivétel nélkül bezárták, az új ipartelepítések jelentéktelen szinten maradtak a korábbiakhoz képest, a munkanélküliség hatalmasra nÅ‘tt. Az 1990-es években a délszláv háború közelsége a turizmust is jelentÅ‘sen visszavetette.

Pécs manapság fellendülőben van. Pécs repteréről nemzetközi repülőjáratok indulnak közép-európai országokba. Pécs nyerte el 2005. október 19-én a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címet (megelőzve Miskolc és Eger városát), melyek keretében hatalmas projektekkel látott neki a város önkormányzata a fejlesztésekhez. A Pécsi Országos Színházi Találkozó (közismert nevén POSZT) immár az ország egyik legjelentősebb kulturális eseménye. Az Ókeresztény sírkamrákat az UNESCO már a világörökség részeként jegyzi. Épülőben van az M6-os autópálya, mely Pécset Budapesttel köti össze.

Gazdaság

1780-ban Pécs városi jogot kapott, amely megindította a fejlődés útján. Sorban épültek a különböző gyárak:

  • 1773 – Klimo György papírmalmot és nyomdát alapított a tudományok támogatására
  • 1782 – Vasason megnyílt az elsÅ‘ szénbánya
  • 1844 – megalapították a Limberger féle cukorgyárat
  • 1845-ben megalakult a Madarász féle vasgyár, amely 1889-ben tönkrement, de helyén létrehozták az ElsÅ‘ Pécsi BÅ‘rgyárat.
  • 1850 – elsÅ‘ Pécsi Mész és Téglagyár
  • 1852 – Zsolnay Imre fazekasműhely
  • 1853 – Scholz és Hirschfeld Sörgyárak
  • 1858 – Weidinger féle gÅ‘zmalom
  • 1859 – Littke PezsgÅ‘gyár
  • 1861 – Hammerli Kesztyűgyár
  • 1862 – Engel Adolf Parkettagyár
  • 1862 – Havas és Ritter féle gépgyár
  • 1862 – Haberényi gépgyár
  • 1867 – Angster Orgonagyár (alapítója: Angster József)
  • 1868 – Zsolnay Kerámiagyár
  • 1880 – Pécs-Mohács Vasúttársaság önálló gépgyára

Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán, melynek különleges zöld színét a benne található eozin adja. A századfordulón a kerámia edények mellett talán leghíresebb gyártmánya az épületkerámia volt, melyet a bécsi és pesti szecesszió előszeretettel alkalmazott. Zsolnai épületkerámiák sokfelé megtalálhatók máig a volt Osztrák-Magyar birodalom területén díszítik a jeletős középületeket Lembergtől (Lviv) Triesztig, Bécstől Pestig. Pécsen a legszebb zsolnai kerámiával díszített épület a Postapalota, a Dozsó, és természetesen a Zsolnai Mauzóleum.

A Pécsi Sörfőzde a leghíresebb négy magyar sörgyár egyike, 1848-ban alapították Pannónia Sörgyár néven.

A közelmúltig a város mellett szén- és uránérc bányászat is volt.

KULTÚRA

Pécs utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai "múzeum negyed", a skandináv típusú lakótelep - Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs lesz Európa egyik kulturális fővárosa.

Pécsen jelenleg több mint 250 műemlék található. Pécsen egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok.

Kulturális intézmények:

Múzeumok

  • Mecseki Bányászati Kiállítások (Földalatti Bányászati Kiállítás és Bányászattörténeti Kiállítás és Könyvtár)
  • Régészeti Múzeum - Római Kori KÅ‘tár
  • Zsolnay Múzeum
  • Amerigo Tot Múzeum
  • Csontváry Múzeum
  • Janus Pannonius Múzeum
  • Martyn Ferenc Múzeum
  • Modern Magyar Képtár
  • Múzeumutca (a pécsi Káptalan utca; az utca épületeinek többsége múzeum)
  • Nemes Endre Múzeum
  • Néprajzi Múzeum
  • Postapalota
  • Reneszánsz KÅ‘tár
  • Schaár Erzsébet: "Utca"
  • Szerecsen Múzeumpatika
  • Természettudományi Múzeum
  • Várostörténeti Múzeum
  • Victor Vasarely Múzeum

 

Könyvtárak

  • Csorba GyÅ‘zÅ‘ Megyei Könyvtár
  • Pécsi városi könyvtár

Színházak

  • Bóbita Bábszínház
  • Janus Egyetemi Színház
  • Pécsi Horvát Színház
  • Pécsi Nemzeti Színház
  • Pécsi Harmadik Színház

Kulturális intézmények

  • Pécsi Tudományegyetem
  • Pécsi Püspöki Hittudományi FÅ‘iskola
  • Pécsi Indiai Kulturális Központ
  • Alliance Française

Templomok, egyházi gyűjtemények

  • Cella Septichora (Hétkaréjos templom, 4. század)
  • Gázi Kászim pasa dzsámija
  • Háromkaréjos templom (Cella Trichora, a 4. századból)
  • Jakováli Hasszán dzsámija és Idrisz baba türbéje
  • Ókeresztény sírkamrák – 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
  • Pécsi székesegyház
  • Pécsi zsinagóga – 1869-ben épült
  • Püspöki palota

 

vissza

 

 

HARKÁNY

 

FEKVÉSE

 

Pécstől 25 km-re, a Villányi-hegység lábánál található.

 

TÖRTÉNETE

A település 1999. július 1-jén kapott városi rangot.


LÁTNIVALÓK
 

  • Harkányi GyógyfürdÅ‘ (kénes hévíz)
  • Református templom (Kossuth utca) (1802, késÅ‘ barokk)
  • Református templom [Terehegyi út] (1800 körül, copf)
  • Katolikus templom (1906)
  • Zsidó temetÅ‘, a Református temetÅ‘n túl

 

vissza

 

 

 

VILLÁNY

FEKVÉSE

A Villányi-hegységtől keletre.
Vonattal megközelíthető a Pécs–Villány–Mohács-vasútvonalon; innen indul a Villány–Magyarbóly-vasútvonal Eszék (Horvátország) felé.

 

TÖRTÉNETE

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.

A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzettség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv (főként rác) népességet telepítettek. Az 1687-es győztes Nagyharsányi csata után a megfogyatkozott lakosságot szervezetten pótolták újabb rác és főleg német nemzetiségűekkel.

 

1950-ben hozzácsatolták a Villánytól 1,5 km-re keletre levő Virágos községet.

 

vissza

 

 

SIKLÓS

 

FEKVÉSE

A Villányi-hegységtől délre található.

 

TÖRTÉNETE

A település neve oklevelekben Suklos, Soklos és egyéb alakokban fordul elő. Legelőször egy 1190-es oklevélben szerepel. A XIII. század eleje óta a Kán nemzetségbeli Suklósiak nádori ágának birtoka.

1977-ben kapott városi jogot.

 

NEVEZETESSÉGEI

  • Siklósi vár (13 – 16. század), benne múzeum
  • Gótikus ferences kolostor (15. század), benne alkotóház
  • Malkocs bej dzsámija (16. század)

 

HÍRES EMBEREK

  • Itt született 1941. december 21-én Sólyom-Nagy Sándor operaénekes.

 

 

vissza

 

 

 

KOPÁCSI RÉT

 

A Kopácsi rét Európa egyik legjelentősebb vizes élőhelye, ami hozzávetőlegesen a magyar-horvát- szerb hármas határtól a Duna-Dráva torkolatig terjedő területet foglalja magába.

A Duna a belé torkolló Drávát nem tudja teljes egészében befogadni, így a közelben lévő helyek az év nagy részében, míg egyes mellékágak, holtágak és tavak egész évben vízzel telítettek.

A Duna delta után ez a 23 000 hektáros terület a második legjelentősebb ívó hely a Dunán. A halbőség mellett rendkívül gazdag a madárvilág, valamint a mocsári növényzet.

A gerinctelen állatokat több mint 400 faj képviseli, különlegesség a Unio tumidus kopaciensis nevű kagylófajta, amelynek képviselői csak itt találhatóak meg.

Eddig 44 halfaj előfordulását írták le, ami szintén a kivételes fajgazdagságot jelzi, ám az igazi különlegességet a madárvilág jelenti. Eddig 285 madárfajt figyeltek meg a Rét területén, amelyek közül 141 itt is fészkel.

A legnagyobb kolóniát a kormoránok, bíbicek, csérek, kócsagok alkotják. Ritkaság a 20 fészkelő fehérfarkú rétisas, ill. néhány fekete gólya és kócsagpár.

Az itt élő vörös gímszarvasok a terület karakterisztikus emlősei.

 

A növényzet közül megemlítendő a fehér tündérrózsa, a tündérfátyol és a sulyom. A csendesebb morotvákban található a mételyfű és a jégkori maradvány rucaöröm. Jellegzetes ritka növény a villás sás. A Duna zátonyain csigolya bokorfüzesek és mandulalevelű bokorfüzesek találhatók. Védett növény a nyári tőzike és a kockás kotuliliom is. Jellemző az egyes szubmediterrán növényfajok szórványos megjelenése: a borostás sásé vagy például a fürtös gyűrűvirágé. Az Alsó- Duna-völgy talán legnevezetesebb növénye a bennszülött fekete galagonya.

A turisták igényeit két sétahajó, tanösvény, pihenőépületek és információs központ látja el.

A híres természettudományi gyűjtemény sajnos a délszláv háborúban teljesen megsemmisült.

A hajók (ORAO I és a LISKA) naponta többször is indulnak.

Hétköznap, hétfő kivételével minden nap, 11:00 és 15:00 kor, hétvégén 11:00, 13:00, 15:00-kor.

Sok turista esetén mindkét hajó üzemel. Most a nyári szezonban a felnőtt jegy 50kn, gyerek 30kn, a csoportos 45kn (nekik előre be kell jelentkezni). A Kopácsi rét területén a turistákat kiszolgáló részeken és az utakon kívül, nem szabad tartózkodni, de igény esetén szerveznek kirándulásokat, szakember vezetésével. Bővebb információ a terület honlapján található.

 

A víz melletti falu

 

Kopács ősi halászfalu, lakosságának kb. a háromnegyede magyar nemzetiségű. Sorsa mindig a mellette lévő vizes területektől függött. Mivel a középkorban hallal adóztak, tulajdonlásáért gyakran pereskedtek a főurak.

Messziről észrevehető református temploma nem is annyira kultúrtörténeti értéke, hanem az 1991-es háború kapcsán robbant be a köztudatba, a megrongált torony annak egyik szimbólumává vált. A falon lévő tábla információja szerint 1999-ben a magyar nép adományaiból építették újjá.

 

Mit nézzünk meg útközben?

 

Mivel útközben számos érdekes településen haladunk keresztül, a látnivalókra külön is fel szeretném hívni a figyelmet. Feltűnhet, hogy főleg a második útvonalon a falvak neve magyarul is ki van írva. Horvátországban ez 30%+1 fő esetén valósulhat meg. Az elmúlt másfél évtizedben, konkrét harci cselekmények itt nem történtek, de a terület szerb megszállás alatt volt, annak minden következményével. A lakók nagy része elmenekült, a térség elszegényedett és máig sem közelítette meg az életszínvonal a háború előttit. Elaknásított területek főleg a magyar határ közelében fordulnak elő, ezeket és általában az elvadult területeket kerüljük.

  • Izsép (Topolje): Szent Péter és Pál templom
  • KiskÅ‘szeg (Batina): Felszabadulási emlékmű, Zöld sziget
  • Vörösmart (Zmajevac): Deák szurdok, Baranyai Júlia néprajzi gyűjtemény (ref. templom mellett 19-es épület)
  • Csúza (Suza): református templom
  • HercegszÅ‘lÅ‘s (Kneževi Vinogradi): református templom
  • Laskó (Lug):református templom, néprajzi gyűjtemény
  • Bellye (Bilje): Savoyai kastély

A dombvidéken található falvakat Hegyaljának hívják, itt egyre több jól felszerelt borászat és falusi turizmussal foglalkozó vállalkozás kezdte meg a működését.

A síkvidéki falvakat Alfaluknak nevezik, amelyek lakói a mezőgazdaságból és a nádvágásból éltek, kivétel Kopács, amely kizárólag a halászatból.

 

vissza

 

In English Auf Deutsch Szakszcom.hu
Főoldalra